Az öngyilkosság megelőzésének fontossága
Van egy téma, ami sajnos a jellegét tekintve nem kap elég odafigyelést a társadalom, az emberek részéről, ez pedig az öngyilkosság témaköre. Sokan még beszélni sem hajlandóak az öngyilkosság témaköréről, ezért a probléma inkább megy a szőnyeg alá, mintsem megoldást keressenek rá az érintettek. Pedig sok esetben már az is felismerhető, ha valaki az öngyilkosság gondolatával kezd el foglalkozni, mert mentális egészségi problémájából nem lát más kiutat, mint eldobni magától az életet.
Sajnos én is találkoztam és találkozom folyamatosan – korosztálytól függetlenül – olyanokkal, akiket foglalkoztat az öngyilkosság gondolata, illetve – közvetve vagy közvetlenül – már van személyes tapasztalatuk.
Ebben a bejegyzésben arra vállalkoztam, hogy egy kicsit behatóbban foglalkozzak a témával az eredményeket pedig figyelemfelkeltés céljából most megosztom.
A statisztikai adatok sajnos nem frissek, amennyiben mégis szeretnél vetni rá egy pillantást, ide kattintva meg teheted.
Mi vezet az öngyilkosság gondolatához?
Ahhoz, hogy valaki már arról töpreng, hogy jobb lenne eldobni magától az életét több ok vezet, ami egy folyamat. A gondolat nem egyik pillanatról a másikra születik meg az emberek fejében, hanem lassan érlelődik. Mivel minden életút más és más, ezért egy konkrét sablont nem lehet ráhúzni sem a témára, sem pedig arra, hogy mit él át az ember addig amíg e körül járnak a gondolatai.
Van viszont néhány általános ok, ami elvezet idáig:
- Mentális betegségek: A mentális betegségek, például az évek óta tartó depresszió, amik jelentősen befolyásolhatják az ember hangulatát és érzelmi állapotát pláne ha már halmozottan jelen van az életünkben.
- Nagy életváltozások vagy traumák: Súlyos stressz, traumák, nagy veszteségek vagy életváltozások (például válás, munkahely elvesztése, valaki fizikai elveszítése) komoly lelki terhet jelenthetnek, és ha ezek időről időre el kezdenek sűrűsödni, az embert az öngyilkosság gondolataival is szembesíthetik.
- Elszigetelődés másoktól: Az embereknek szükségük van kapcsolatokra és társas támogatásra. Ha valaki egyre inkább elszigeteli saját magát másoktól, magányosnak és kívülállónak érzi magát, ez hozzájárulhat az öngyilkosság gondolatainak felmerüléséhez.
- Megkülönböztetés, szégyenérzet: Az emberek gyakran szembesülhetnek a mentális egészségükhöz kapcsolódó szégyenérzettel vagy megkülönböztetéssel, mert nem mernek beszélni problémáikról, vagy úgy gondolják, hogy mivel ők mások, nem fogadja el őket a társadalom. Ez a gondolat, érzés megnehezítheti számukra, hogy segítséget kérjenek, így gondolataik mélyülhetnek.
- Genetikai és környezeti tényezők: Néhány esetben genetikai hajlam vagy környezeti hatások is szerepet játszhatnak az öngyilkossági gondolatok kialakulásában.
- Személyes nehézségek: Az élet kihívásai, például pénzügyi problémák, munkanélküliség, konfliktusok a családban vagy a kapcsolatokban, önértékelési problémák mind olyan tényezők, amelyek az embert az öngyilkosság felé terelhetik.
Az öngyilkosság gondolata nem mindig vezet tényleges cselekedethez (szerencsére), ugyan akkor komolyan kell venni, és segítséget kell kérniük azoknak, akik ilyen érzéseket tapasztalnak. Elérhetőségekért kattints ide.
Az időben nyújtott támogatás és szakszerű segítség sok esetben megelőzheti a tragédiát.
Hogyan ismerhető fel, ha valaki mentális betegséggel küzd, az öngyilkosság megelőzése
Azt, hogy valaki bármilyen jellegű mentális problémával küzd, nem igazán könnyű sajnos felismerni. Amennyiben saját magadon, illetve a környezetedben valakinél a következő „jelekkel“ találkozol, akkor viszont már érdemes behatóbban foglalkozni a gondolattal és nem a szőnyeg alá söpörni az érzést, hogy itt valami nem igazán olyan, mint korábban.
- Érzelmi változások: Ha valaki hirtelen vagy tartósan szomorúnak, levertnek, reményvesztettnek tűnik, vagy elveszíti érdeklődését olyan dolgok iránt, amik korábban nagyon is érdekelték. Ez egy elég komoly figyelmeztető jel lehet.
- Elhúzódó stressz vagy szorongás: Folyamatosan fennálló stressz és szorongás, ami a mindennapi tevékenységekre és a szociális életre is hatással van. Ez már aggódás és feszültség jele lehet.
- Megváltozott alvási és étkezési szokások: Alvászavarok (álmatlanság vagy túlzott alvás) vagy étvágyváltozások (fogyás vagy hízás) jelenthetnek problémákat.
- Visszahúzódás, eltávolodás a közösségtől: Ha korábban valaki társasági ember volt, de egy ideje el kezdi kerülni a társaságot, és visszahúzódik. Nem csak a társaságtól, hanem korábbi tevékenységeiből és baráti köréből is.
- Önértékelési problémák: Ha valaki alacsony önbecsüléssel küzd, gyakran önvádat gyárt vagy negatív önképet fest magáról, vagy negatív önbeszélgetést folytat magával.
- Szokatlan viselkedés vagy beszéd: Olyan szokatlan, kockázatos vagy önpusztító viselkedés, amely eddig nem volt jellemző, valamint sötét vagy öngyilkosságot említő beszéd jelezheti, hogy problémák merültek fel.
- Szorongó, pánikrohamok: Erős szorongásrohamok, pánikrohamok, vagy az ilyen eseményeket említő beszéd is figyelmeztető jel lehet.
- „Búcsúüzenetek”: Ha valaki hirtelen elkezd elrendezni dolgokat, vagy „búcsúüzeneteket” ír vagy mond a barátainak, szeretteinek, akár közösségi médiában is, az veszélyjelzés lehet.
A fent felsoroltaknál nagyon fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül ezeket a jeleket, és ne próbáljuk elbagatellizálni az észrevett változásokat. Ha valamilyen aggasztó jelre bukkanunk, fontos az érintettel nyíltan és érzékenyen beszélni, kifejezni, hogy aggódunk érte és felajánlani támogatásunkat. Ne ítélkezzünk vagy kritizáljuk az érzéseit, hanem hallgassuk meg őt megértéssel és empátiával.
Ha bármi kétségünk van az illető állapotáról, és azt gyanítjuk, hogy veszélyben van, mindenképp kérjünk segítséget egy szakembertől, mint például mentális egészségügyi szakembertől, orvostól, vagy forduljunk lelkisegély vonalakhoz, hogy szakszerű segítséget kapjon az érintett. Az időben nyújtott támogatás és segítség nagyon fontos lehet az életük megmentésében.
Fontos kihangsúlyozni, hogy azok, akik már az öngyilkosság gondolatával foglakoznak egy több ideje tartó folyamatban vannak benne, mert ha idáig már valaki eljut, az nem egyik pillanatról a másikra történik.
Bátor vagy gyáva tett az öngyilkosság?
Sokszor vettem részt a témával foglalkozó beszélgetésen, amikor is nem volt olyan, hogy ne hangzott volna el a fenti kérdés, illetve egy másik: meg tud-e gyógyulni aki ezzel küzd és mennyi idő alatt?
Az öngyilkosságot soha nem szabad bátor vagy gyáva tettnek tekinteni. Az öngyilkosság tragikus cselekedet, amely mögött gyakran mély lelki fájdalom, szenvedés és megoldhatatlannak tűnő problémák állnak. Azok az emberek, akik az öngyilkossággal kacérkodnak, általában hihetetlenül sérülékenyek és sebezhetőek. Általában mély lelki fájdalommal küzdenek, és segítségre van szükségük, nem ítélkezésre vagy elutasításra
Fontos megérteni, hogy az öngyilkosság nem megoldás a problémákra, és nem vezet változásokhoz vagy gyógyuláshoz. Aki ilyen gondolatokkal küzd azzal győzködi magát, hogy akkor ha megteszi minden problémája megoldódik, minden jobb lesz.
Itt meg szoktam kérdezni, hogy honnan tudja? A válasz néma hallgatás.
Mennyi idő alatt lehet meg vagy kigyógyulni egy mentális betegségből?
Élethelyzettől és személytől függ. Nem vagyunk egyformák ezért amit meg és átéltünk az évek folyamán, azok különbözőek. Gondolj bele abba, hogy mire valaki el jut oda, hogy az öngyilkosság felmerül a gondolataiban át és megélt több mindent. Évek óta cipel egy, de általában több lelki terhet magával, amit csak úgy csettintésre még a legprofibb szakember sem tud megoldani, pedig hidd el, ha tehetné, megtenné. Az viszont kijelenthető, hogy megoldás mindig van, és meg lehet gyógyulni. Amennyiben teszünk érte. Hogy élsz-e a lehetőséggel, ez már csak egyedül Tőled függ.
Okok, amikor és amiért az öngyilkosság témája tabu
Sok esetben előfordul sajnos, hogy a családtagok és barátok nehézkesen tudnak megbirkózni azzal, hogy egy szerettük súlyos mentális nehézségekkel küzd, vagy egyáltalán nem akarnak róla tudomást venni. Ez azért van, mert ilyen esetben állhat a háttérben az, hogy maguk a családtagok is mentális problémákkal küzdenek, vagy előfordulhat, hogy saját – közvetlen vagy közvetett – élményük kapcsolódik az öngyilkossághoz.
Ilyenkor valamely közeli hozzátartozó öngyilkosságot követett el, sőt sajnos próbálkozása az élete eldobásával zárult. Amennyiben ilyen jellegű tapasztalat áll a háttérben, pláne ha az eset még gyermekkorban történt, a problémát időszerű a családtagoknak/hozzátartozóknak is minél előbb feldolgozni.
Amikor egy családtag/hozzátartozó szembesül azzal, hogy öngyilkos hajlamú, öngyilkos gondolatokkal küzd egy hozzá közel álló személy, benne is felszínre törnek legtöbbször különböző negatív érzelmek, vagy akár korábbi emlékek is. Ilyen például a tehetetlenség, bűntudat vagy félelem érzése, ami abba az irányba tereli a családtagokat, hogy elutasítsák vagy ignorálják (töröljék) a problémát, mivel nem tudják, hogyan kezeljék azt, vagy attól tartanak, hogy rosszul reagálnak.
Lehetőségek a probléma kezelésére
- Megértés és empátia: Fontos, hogy mindkét fél megértse, hogy emberi lények vagyunk, akik sérülékenyek, és szintén küzdenek a saját problémáikkal. Épp ezért az empátia és megértés segíthet a helyzetből való kimozdulásban.
- Kommunikáció: Nyílt és őszinte kommunikáció egymás között. Próbáljátok ki- és megbeszélni a kérdéseket és érzelmeket amik foglalkoztatnak benneteket. Nem vádaskodva, hanem szeretettel és oda figyeléssel.
- Támogató közeg: Fontos, hogy a családtagok is keressenek támogatást, ha a mentális nehézségekkel küzdenek. Lehet, hogy segítő szakemberekkel (pl. terapeutákkal, coachokkal, tanácsadókkal) való kapcsolatfelvétel vagy támogató csoportokhoz csatlakozás segít nekik is.
- Felvilágosítás: A családtagoknak és a barátoknak érdemes tájékozódniuk a mentális egészség témájában, hogy jobban megértsék, hogyan segíthetnek a szeretett személynek, egymásnak illetve saját maguknak is. Tájékoztatással, könyvek olvasásával, online források kutatásával, vagy szakemberekkel való beszélgetéssel jobban megérthetik a helyzetet és a lehetőségeket.
- Professzionális segítség kérésének bátorítása: Ha úgy érzik, hogy maguk nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani a szerettüknek, bátorítsák őket, hogy forduljanak segítségért szakemberhez. Egy megfelelően képzett szakember tudja megfelelően kezelni a helyzetet, és hatékony módon segíthet a gyógyulásban.
A családtagoknak és barátoknak is segítségre és támogatásra van szükségük, miközben próbálnak segíteni a szerettüknek a mentális nehézségekkel való küzdelemben. Az együttműködés, az empátia és a nyílt kommunikáció segíthet abban, hogy közösen találják meg a legjobb megoldásokat a nehéz helyzet kezelésére. Ha a saját képességeikkel vagy érzéseikkel nem tudnak megbirkózni, akkor ők is kérhetnek támogatást egy szakembertől vagy támogató csoporttól.
Technikák amik segítenek a mentális betegségtől megszabadulni
Azok, akik nem félnek segítséget kérni, már eleve nagyon fontos lépést tettek az érzelmi és mentális egészségük javítása érdekében. Az ilyen emberek nyitottak és tudatában vannak annak, hogy szükségük van segítségre a problémáik megoldásában és az életük jobbá tételében. A segítség kérésének bátor lépése nagyon pozitív hatással lehet az életükre. Néhány olyan módszer, ami szakember támogatásával segíthet nekik:
- Terápia/tanácsadás/coaching: A szakemberrel való találkozás segíthet az érzések és problémák mélyebb megértésében, valamint hatékony kezelési lehetőségek felfedezésében. Pszichológusok, pszichiáterek és tanácsadók széles skálája áll rendelkezésre, akik az érzelmi és mentális egészség terén segíteni tudnak.
- Önismeret és önmegfigyelés: Az önismeret és az önmegfigyelés fontos lépései az érzelmi és mentális egészségnek. Az ilyen emberek aktívan figyelik meg az érzéseiket, gondolataikat és viselkedésüket, és igyekeznek azonosítani az esetleges problémákat.
- Életmódváltás: Az egészséges életmód, beleértve a rendszeres testmozgást, egészséges táplálkozást és megfelelő alvást, pozitív hatással van az érzelmi és mentális egészségre. Az odafigyelés az életmódra és az önmagunk iránti gondoskodás segít megelőzni a stresszt és javítja a hangulatot.
- Tudatosság a stresszkezelésről: A hatékony stresszkezelési technikák, például a relaxáció, meditáció, jóga vagy kreatív tevékenységek segíthetnek az érzelmek megnyugtatásában és az élet nehézségeinek kezelésében.
- Megfelelő támogató környezet: Az olyan barátok, családtagok és kollégák, akik támogatják és elfogadják az emberek érzéseit és döntéseit, segíthetnek megerősíteni a segítség kérésének fontosságát és bátorítják őket a pozitív változások megvalósításában.
- Rendszeres pszichológiai felülvizsgálat: A rendszeres találkozók a szakemberrel lehetővé teszik az érzelmek és a gondolatok követését, valamint a szükséges beavatkozások időben történő elvégzését.
Azok, akik bátran kérnek segítséget, általában könnyebben találnak megoldást problémáikra és jobban tudnak megbirkózni az élet kihívásaival. Fontos, hogy támogassuk és elismerjük az őszinte segítségkérést, és bátorítsuk azokat az embereket, akiknek szükségük van segítségre, hogy vegyék igénybe a rendelkezésre álló támogató erőforrásokat.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez egy folyamat, aminek feldolgozása és a javulás időbe telik. Ezért mind önmagunk, mind mások felé (családtagok, barátok, szakember) türelemmel kell lennünk.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy segíteni csak annak lehet, aki akarja a változást. Sokan akik évek óta cipelik lelki terheiket és válnak depressziósság, elégedetlenné, feszültté, ingerlékennyé is válhatnak. Előbb-utóbb eljutnak oda, hogy számukra nincs segítség és meggyőzik önmagukat arról, hogy számukra nincs megoldás. Sokan kívülről várják a segítséget (pl soziál média csoportokban), de az állapot miatt amiben vannak, a válaszokat már esetleg nem hallják meg, vagy nem úgy értelmezik azokat.
Megoldás mindig van, de hogy sikerüljön is, ahhoz aktív jelenlétre, munkára és gyakorlásra van szükség. Amennyiben úgy érzed, hogy adsz egy esélyt az életnek arra, hogy meg mutassa szebbik arcát számodra vagy családtagod számára, foglalj egy ingyenes konzultációs időpontot és beszélgessünk.
„Az élet kemény, egyszer fent vagyunk, másszor lent, és senki sem jött úgy erre a világra, hogy útmutatót nyomtak volna a kezébe, amelyben benne állt, hogyan kell mindent jól csinálni. Azt azonban megtanultam, hogy van erőnk megállni, megkerülni a megszokott mintáinkat, és jobb döntéseket hozni. Megvan a hatalmunk, hogy minden egyes pillanatban eldöntsük, kik és milyenek akarunk lenni.“ (Jill Bolte Taylor).
Nos, Te hogyan döntesz?
