Személyiségzavar vagy csak rossz kedv és balszerencse? Biztos Te is találkoztál már életed során olyan emberekkel, akire a következő jelzőket gondoltad: büszke, öntelt, fenn hordja az orrát, lenézi a másikat, nagy képú, arrogáns stb. Amikor ilyen tipusú emberekkel akadt dolgod, nem szivesen voltál a társaságukban, a kommunikációt és bármilyen kapcsolatot az illetővel próbáltad minimálisra csökkenteni. Úgy érezted állandóan dirigál, utasítgat és lassan törpének érezted magad mellette és nem értetted, hogy mi is a baja voltaképpen, miért viselkedik úgy ahogy, pláne veled. Ami nem jutott eszedbe, hogy az illető nem biztos, hogy minden nap ballábbal kel fel, hanem személyiségzavarban szenved, amiről vagy van, de legtöbbször sajnos nincs tudomása.
Felmerült benned a kérdés, hogy ez az ember, vajon miért úgy viselkedik ahogy, vagy miért olyan a magatartása amilyen. Azért, mert elsősorban önmagával van problémája, és Te aki az útjába kerültél bármilyen okból kifolyólag, sajnos a szenvedő alanyává váltál egy olyan problémának, amit úgy nevezünk: személyiségzavar.
Mit nevezünk személyiségzavarnak?
A személyiségzavar a személyiség olyan tartós és már-már kóros magatartásbeli, viselkedési és érzelmi megnyilvánulása, ami jelentősen eltér a társadalmi, kulturális és viselkedésbeli elvárásoktól. A szokásos normáktól, ahogy mondani szoktuk. Besorolása alapján nem betegség, hanem egy olyan állapot, ami befolyásolja az egyén és környezete életét.
A személyiségyavar bármely típusa előfordulhat pszichés betegségekkel együtt, de akár külön is. Jellemző kialakulási időszakot a pszichológia a gyermekkorra és fiatalfelnőttkortól teszi, ugyan akkor egyre inkább fordul elő életünk bármely életszakaszában, így idősebb korban is. Manapság már a mentális betegségek közé sorolhatjuk, ami ugyan úgy mint egy másik személyiségzavarban szenvedő ember, segítségre és támogatásra szorul. Ha meg akar gyógyulni, változtani akar életén.
Kijelenteni bárkiről, hogy milyen személyiségzavarban, illetve személyiségzavartól szenved, csak alapos és hosszas terápiás vizsgálat során lehet.
Személyiségzavarok típusai
A személyiségzavarokat 3 fő csoportra osztjuk, az individuálpszcihológiában komplexen, együtt nézzük meg. Fontos leszögezni, hogy egy-egy személyiségzavarnál nem kell minden feltételnek – jellemzőnek adottnak lennie ahhoz, hogy a pszichológus vagy terepauta kijelentse egy emberről, hogy ő egy bizonyos személyiségtípus, aki egy bizonyos személyiségzavarban szenved. Sokszor úgy, hogy maga az egyén nem is tud róla.Viszont ha egy ilyen bátor kijelentést tesz egy pszicholgus, pszichiáter vagy bárki, az az ember képes lesz ezt sajnos elhinni magáról (állapota alapján) és annak a jeleit kezdi el kutatni illetve bebeszélni magának, amikről pedig nem egészen van szó.
|
A csoport Excentrikus személyiségzavarok |
B csoport Dramatikus-teátrális személyiségzavar |
C csoport Szorongásos személyiségzavar |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A fenti csoportosítások mellett meg különböztetünk egyéb személyiségzavarokat is, mint pl:
- Kevert személyiségzavar
- Passziv-agresszív személyiségzavar
- Depresszív személyiségzavar
- Hipertim személyiségzavar
- Irritábilis személyiségzavar
A személyiségzavarok rövid bemutatása
Mikor kezdj el gyanakodni, hogy akár egy családtagod, akár a munkahelyeden a főnök vagy kolléga, vagy a környezetedben bárki nem mindennap ballábbal kel fel, hanem valamelyik személyiségzavarban szenved? Következzen néhány jellemzés.
A csoport – Excentrikus személyiségzavarok
Paranoid személyiségzavar: állandó bizonytalanság, gyanakvás önmaga és mások felé, állandóan azt gondolják, hogy rosszat akarnak nekik, a külső segítő szándékot is támadásként fogják fel.
Skizoid személyiségzavar: nehéz számukra a kapcsolatteremtés és érzelmeik kimutatása, épp ezért szegényes társadalmi-emberi kapcsolatokkal rendelkeznek, felszínesek, érzelmi életük nagyon beszűkült, szegényes
Skizotip személyiségzavar: a skizoid zavarban szenvedőknél rosszabb, mert érzelmi kapcsolatokra, érzelmi kötődésre abszolút képtelenek, gyakran előfordulnak náluk már-már skizofréniára utaló jelek mint pl: téveszmék, mágikus gondolkodás, bizarr feltételezések.
B csoport – Dramatikus – teátrális személyiségzavar
Antiszociális személyiségzavar: életük minden területén – munkában, párkapcsolatban – a felelőtlenség, mások igényeinek teljes figyelmen kívül hagyása, mások manipulációja – irányítására való törekvés, bűntudat teljes hiánya áll előtérben.
Borderline személyiségzavar: érzelmileg labilis, gyors hangulatváltozásai vannak, az önmagáról kialakított kép – énkép – és érzelmek instabilak és hullámzóak, felelőtlen költekezés, önbüntetés, rosszabb esetben öncsonkítás, nagyon szélsőségesek, fekete-fehérben gondolkodnak, üresnek érzik magukat, nehezen vagy egyáltalán nem tudnak célokat meghatározni.
Hisztrionikus személyiségzavar: nagyon élénk, érzelmi hangulatingadozásai sűrűek, folyamatosan szeretnek szerepelni, nagyon szimpadiasak tudnak lenni, szeretnek mindig a figyelem középpontjában állni. Nagyon hiúak, követelődzőek, fontos számukra az állandó külső motiváció – verseny amiért jutalom jár.
Nárcisztikus személyiségzavar: egy korábbi bejegyzésben már ezzel a típussal foglalkoztam, amit még ide sorolhatunk ismertető jelleggel: empátiás készségük nagyon gyenge, fontos számukra, hogy mások csodálják őket, mindenből a maximumra törekednek sikerről, szépségrő és hatalomról fantáziálnak.
C csoport – Szorongásos személyiségzavarok
Elkerülő személyiségzavar: nagyon gátlásos, retteg az elutasítástól, a kritikától, így az ilyen helyzeteket, szituációkat messzire igyekszik elkerülni. Állandóan elégedetlenek, soha semmi nem elég és nem elég jó. Nagyon vágynak a belsőséges kapcsolatra, de túlságos gátlásosságuk meg akadályozza őket benne. Gyakran élnek egy saját fantáziavilágban, és életüket gyakran kíséri a depresszió.
Depedens személyiségzavar: állandóan igényli mások törődését és gondoskodását, illetve másokra teljes mértékben hagyatkozik, önálló döntéshozatalra képtelen. Magát teljesen tehetetlennek, szerencsétlennek, életképtelennek érzi. Bármi nemű kapcsolat megszakadása, vagy bárminek a hiánya pl a fenti gondoskodás, törődés mások részéről szorongáshoz vezet nála, épp ezért, inkább tűri, hosszú ideig tolerálja a kellemetlen megpróbáltatásokat.
Kényszeres személyiségzavar: elsősorban rugalmatlanság, merevség jellemzi. Érzelmeiben visszafogott, merev szabályok közé szorítja érzelmeit. Végletesen perfekcionista (maximalista), mércéket állít fel, amihez ragaszkodik, abból nem enged. Mindent és mindenkit a saját mércéjük alapján ítél meg, mások felé támasztott elvárásaik teljesíthetetlenek, ami által kapcsolataik nem életképesek.
Mire hat a személyiségzavar?
A személyiségzavarok az emberek saját és környezetük érzelmi életére vannak hatással, így befolyásolják nem csak a magánéletet, hanem a munkát, a társadalmi kapcsolatokat. Röviden mindenre kihatnak, hiszen aki személyiségzavarban szenved, nem tudja úgy kontrolálni a viselkedését, ahogyan azt mondjuk a család vagy munkatársak vagy a társadalmi normák elvárják.
Sajnos akár tudatában van az ember annak, akár nincs, hogy valamilyen személyiségzavarral küzd, segítséget vagy egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen fogad el. Pedig a problémára van megoldás, még abban az esetben is, ha a változás folyamata nem rövid ideig tart, és bizonyos esetekben elkerülhető a gyógyszeres kezelés.
Személyiségzavarok kialakulása
Ebben az esetben ugyan úgy elmondható, hogy a gyerekkor, a nevelés vagy nem nevelés hatása a forrás. A személyiségzavarra utaló jelek nem feltétlenül jelennek már meg fiatalon, sajnos egyre több az időskorban előforduló eset, melyek általában az önbecsülés hiányára, a gyermekkorban negatívan átéltekre vezethetők vissza. Természetesen az okok feltárása több időt vesz igénybe és alapos, mélyreható munkát igényel, aki viszont el tud jutni addig akár saját maga, akár mások hatására, hogy nem érzi jól magát a saját életében és azon változtatni akar, sikereket fog elérni. Pozitív irányban.
Mit tegyél ha személyiségzavar jeleit fedezed fel magadon, olyan kapcsolatban élsz, vagy van a környezetedben olyan személy, akiről úgy gondolod, hogy személyiség zavarban szenved?
Amit mindenképp megtehetsz másokért az az, hogy próbálod finoman, szeretettel rábeszélni arra, hogy forduljon szakemberhez segítségért.
Amennyiben magadon fedezed fel valamelyik típus jeleit, Rád ugyan ez érvényes.
- Gondolj arra, hogyan akarod az életed élni? Milyen életstílust akarsz magadnak?
- Még ha nehéz is, de mik a céljaid? Vágysz párkapcsolatra, családra, karrierre, vagy csak egy biztos munkehelyre, ahol megbecsülnek?
- Meddig akarsz a saját magad érzelmi börtönében élni?
- Meddig hagyod, hogy a régmúltban átélt negatív emlékeid meghatározzák és irányítsák az életed?
- El tudod dönteni, hogy a Te életedben ki a főnök? Az emlékek a traumákról amiket átéltél, vagy Te? Ha Te, akkor ki vagy Te?
Amennyiben úgy érzed, hogy akár Te, akár más segítségre szorul ilyen problémával, ne habozz egy ingyenes időpontot foglalni, hogy meg tudjuk nézni közösen, milyen úton is kell elindulnod a pozitív változás felé. Elfelejteni azt nem szabad azonban, hogy a folyamat nem rövid és eredmény csak abban az esetben érhető el, ha magát a változás folyamatát a személyiségzavarban szenvedő akarja.
