Legyen az ok kalandvágy, menekülés, a jobb élet reménye, de biztosan te is eljátszottál már a külföldre költözés gondolatával. A legtöbbször olyan esetekben fogalmazódik ez meg az emberben, amikor valamilyen párkapcsolati vagy egzisztenciális válságon megy keresztül.
Ilyenkor ugyanis gyakran sérül az énkép, aminek következtében elveszíted a kapcsolatot önmagaddal, és egy tiszta lappal, új országban való indulásban látod a megoldást.
Azonban a kintlét, a beilleszkedés, a honvágy, az elmagányosodás is képes újabb és újabb kihívásokat hozni. A kérdés az, hogyan lehet ezekkel megküzdeni.
A változás stresszt okoz
Ha a külföldre költözésen gondolkozol, először is jó, ha felkészíted magad lelkileg arra, hogy ez bizony stresszel jár: még akkor is, ha egyébként várod és pozitívan állsz a dolgokhoz.
Azonban – és ez az, ami egyébként nagyon fontos – az a stresszhez való viszonyod és az, hogyan tudod kezelni. Kétféle stresszt különböztetünk ugyanis meg: a distresszt, ami hosszú távon káros a szervezetre, és az eustressz, amely pozitív stressz.
Hogy példát is hozzunk: repülőre kell ülnöd. Ha félsz a repüléstől, akkor az distresszt vált ki a szervezetből, ha pedig már alig várod, akkor eustresszt. Ugyanazon tényező, két teljesen különböző érzést válthat ki az emberből.
Ilyen a külföldre való költözés is.
De mi okozhat distresszt? És hogyan tudod ezt kezelni?
Sokan eleve félnek a változástól; attól, hogy a komfortzónájukon kívül kerüljenek. Az ismerős helyek, a barátok és a család közelsége, a kedvenc helyeink, ezeknek mind-mind búcsút kell mondani, és az elszakadás bizony nagyon nehéz lehet.
Ebből logikusan következik az elmagányosodás is. Hiába költözik ki ugyanis az ember a családjával, egy idő után vágyik más társaságra is, azonban az idegenség, a „nem találom a helyem” érzése nagyon sok esetben kialakul.
Ez egyrészt az alapvető, kulturális különbségekre vezethető vissza, másrészt pedig arra, hogy nehezen mernek megszólalni az adott idegen nyelven, mert félnek az esetleges megmosolygástól.
És itt érkeztünk el a cikkünk fő témájához: vagyis a beilleszkedéshez.
Külföldre költözés után – beilleszkedés külföldön
Neves szakemberek szerint a személyiségtípustól függően akár 2-5 év is eltelhet, mire beillszkedik az ember (sőt, sajnos van olyan is, aki egész egyszerűen soha nem fog tudni beilleszkedni).
Kulturális beleérző-képesség
Nagyon fontos, hogy nyitottnak kell lenned az adott ország kultúrájára. Mielőtt kiköltöznél, ismerd meg az ország történelmét, olvass az emberekről és tájékozódj a fórumokról. Ahhoz, hogy megtudd, miért viselkednek az emberek úgy ahogy, először meg kell ismerned a kultúrájukat.
Ránk, magyarokra például sokszor mondják, hogy inkább depressziósabb, befelé forduló nép vagyunk, ám nagyon vendégszeretőek. Aki ismeri a viharos történelmünket, az megérti, hogy miért vagyunk kissé hűvösebbek, miért engedünk fel nehezebben.
Emberi nyitottság
Amennyiben van rá lehetőséged, mindenképpen azt tanácsolom, hogy kiköltözés előtt tölts el huzamosabb időt, akár több hónapot is az adott országban. Egy-két hét alatt ugyanis nem lehet meg-és kiismerni az embereket, ehhez sokkal több időre van szükség.
Ha csak néhány hónapra tervezel, sokkal nyitottabban állsz majd az emberekhez és helyzetekhez, nem görcsölsz annyira, így lehet, hogy ennyi idő alatt már barátságok is köttetnek.
Jó problémamegoldó képesség
Főképp az elején rengeteg teendő, és nehézség lesz, amit meg kell oldanod, legfőképp az adminisztratív területen, és a munkavállalás során.
Épp ezért, ha úgy érzed, nem megfelelő a problémamegoldó képességed, akkor érdemes fejlesztened azt, még a költözés előtt.
Például: ha eltévednél az erdőben, hogyan oldanád meg a problémát? A telefonodat használnád? Táblákat keresnél és ösvényt? Segítségért kiáltanál? Kétségbeesnél? És mi van, ha nem működik a telefonod? És nem találsz táblákat?
A problémamegoldó képességet szerencsére felnőttkorban is lehet fejleszteni, például az ilyen játékokkal vagy konkrét feladatokkal.
Kisugárzás
Biztosan te is voltál már úgy, hogy valakit már első pillantásra szimpatikusnak éreztél. Egész egyszerűen azért, mert olyan volt a kisugárzása. Lehet, hogy elég egy kis mosoly, egy kedves gesztus (például kinyitod az ajtót valaki előtt és beengeded) vagy egy szívélyes köszönés.
Humor
Végül, de nem utolsósorban a humor. Talán az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy feloldd a stresszt és építő jelleggel tudd szabályozni az érzelmeidet. Segít kezelni az olyan szituációkat is, ahol netán fenyegetettnek érezheted magad, a humor segítségével ugyanis egyet hátraléphetsz és más perspektívából is szemlélheted a dolgokat.
Épp ezért a beilleszkedés során is hatékony segítőtársad lesz.
Könnyítsd meg a beilleszkedést
Az integráció tehát nem könnyű: egy hosszú, önismereti út, amelynek a végén vagy valóra válnak az álmok, vagy sem. De, ha megvan a kellő eltökéltség és elhatározás, mindenképp meg kell próbálni, máskülönben mindig ott lesz a „mi lett volna, ha…” érzése.
Teljesen természetes azonban, ha aggódsz, félsz, és úgy érzed, nem vagy kellően felkészült és magabiztos egy külföldi költözéshez.
A félelmek feltárásban, és az ezzel való megküzdésben nyújt segítséget az integrációs tréningem, amelynek keretében beszélünk többek között a magabiztosság növeléséről, az érzelmi stabilitás fontosságáról, a tervezésről és arról, hogyan ne sérüljön a gyermeked a költözés során/miatt.
Az 5 órás tréningen a distresszt igyekszünk egy eustresszé, egy pozitív, várakozásokkal teli élménnyé alakítani, hogy magabiztosan vágj bele az új életedbe.
