A gyermekkori traumák olyan események vagy sorozatok összessége, amely mély érzelmi sérüléseket okoznak egy gyermeknek. Gyermekkorunkban ezek hatása még nem igazán mutatkozik meg az életünkben, felnőttkorunkban már annál inkább. Befolyással és hatással vannak felnőttkori kapcsolatainkra, mentális és fizikai egészségünkre, és bizony sok esetben munkahelyi teljesítményünkre, karrierünkre is.
A következő bejegyzésben igyekeztem egy összképet adni arról, hogy ha Te is gyermekkori traumától szenvedsz mik segítenek a felismerésben és mik azok a fontos lépések, amikre a feldolgozásukhoz szükséged van.
Traumatikus gyermekkor
A választ, hogy miért és mi köze van a gyermekkori emlékeknek a mai felnőtt életünkhöz, de legfőképp annak milyenségéhez „egyszerű“ megadni. Mert amiket átéltünk, traumaként rögzültek bennünk, sokszor mély nyomokat hagyva és tudattalanul.
Biztos Te is voltál már olyan helyzetben amikor nem értetted saját magad viselkedését. Nem úgy reagáltál le dolgokat akár a munkahelyeden, akár a párkapcsolatodban, ahogy arra pedig készültél esetleg. Az esemény bekövetkezése után pedig nem értetted saját magad, esetleg feltetted magadnak a kérdést, „mi ütött belém?“ „normális vagyok én?“ De akár azt is kimondod magadnak, hogy „tisztára úgy viselkedek mint egy gyerek“. És ebben az esetben ez negatívumként értendő.
Ahhoz, hogy megértsük saját viselkedésünket és bizonyos helyzetekben a saját magunk vagy környezetünk reaicióit bizony vissza kell tekinteni a gyermekkorunkra. Gyermekként formálódik és alakul a személyiségünk. Az hogy milyenek leszünk és hogyan fogunk viselkedni, hogyan fogjuk élni az életünket vagy milyen párt választunk magunkat, az akkor átéltek jelentősen befolyásolják. A válasz tehát a múltunkban keresendő.
Gyakori gyermekkori traumák
A gyermekkori traumáknak sajnos számos formája létezik:
- Fizikai és érzelmi bántalmazás: Ide tartozik minden olyan tevékenység, amely fizikailag vagy érzelmileg sért egy gyermeket.
- Elhanyagolás és érzelmi elhanyagolás: Amikor a gyermek alapvető szükségleteit, mint az élelmiszer, ruházat vagy szeretet, nem elégítik ki.
- Családon belüli erőszak tanúja lenni: A gyermek szemtanúja lehet szülők közötti erőszaknak vagy más családtagok bántalmazásának.
- Súlyos veszteségek: Például egy szülő vagy szeretett személy korai elvesztése, ide soroljuk a szülők válását is, amit a gyermek nem tud feldolgozni.
- Krónikus stressz és bizonytalanság: Olyan körülmények, amelyek a folyamatos bizonytalanság által amiben felnövünk tartós stresszt okoznak.
Sajnos a leggyakoribb eset az, amikor érzelmi elhanyagolásról kell beszéljünk valemelyik szülő részéről. Mik lehetnek ezek?
Érzelmi bántalmazás felismerése felnőttkorban
- Verbális bántalmazás:
-
- Gyakori és durva kritika, szidás, becsmérlés.
- Gúnyolódás, sértegetés, csúfolódás.
- Félelemkeltő szavak használata, pl. fenyegetés vagy megfélemlítés.
- Szeretetmegvonás:
-
- Szülői szeretet és támogatás megtagadása.
- Érzelmi távolságtartás, hidegség, közömbösség.
- Fizikai jelenlét, de érzelmi elérhetetlenség.
- Manipuláció és kontroll:
-
- Érzelmi zsarolás, pl. a szeretet megtagadása bizonyos viselkedésért cserébe.
- Folyamatos kritika és hibakeresés a gyermek döntéseiben és tetteiben.
- Gyermek érzéseinek és gondolatainak elbagatellizálása, érvénytelenítése.
- Elhanyagolás:
-
- Az érzelmi szükségletek figyelmen kívül hagyása.
- Hiányzó érzelmi támogatás nehéz időkben, pl. veszteségek vagy nehézségek idején.
- Nincs bátorítás vagy dicséret a teljesítményekért, erőfeszítésekért.
- Túlzott elvárások és nyomás:
-
- Gyermek túlterhelése túlzott elvárásokkal és követelményekkel.
- Siker vagy teljesítmény túlzott hangsúlyozása, érzelmi következményekkel a kudarc esetén.
- Gyermek folyamatos összehasonlítása másokkal, pl. testvérekkel vagy barátokkal.
- Megszégyenítés és bűntudatkeltés:
-
- Gyermek folyamatos megszégyenítése és megalázása mások előtt.
- Bűntudatkeltés a gyermek tettei vagy érzelmei miatt.
- Gyermek hibáztatása a szülői problémákért vagy családi nehézségekért.
- Érzelmi instabilitás:
-
- Szülői hangulatok és érzelmek kiszámíthatatlansága.
- Gyakori érzelmi kitörések, dührohamok vagy hangulatváltozások a szülő részéről.
- Gyermeknek a szülő érzelmi állapotának folyamatos figyelése és kezelése.
A felnőttkori kapcsolatokra gyakorolt hatások
A fentieket figyelembevéve minden esetben elmondható, hogy gyermekként kialakult bennünk a „nem vagyok elég jó“ érzése, aminek hátterében a bizonytalanság, a félelem áll.
Nézzünk néhány példát, amik felnőttként segíthetnek a felismerésekben.
Kötődési stílusok és párkapcsolati dinamikák
Bizonytalan kötődés:
- Elkerülő kötődés: akinek gyermekkorában érzelmileg elérhetetlen szülei voltak, elkerülheti az intimitást a párkapcsolataiban. Például nem osztja meg érzéseit a partnerével, kerüli a mély beszélgetéseket, és gyakran inkább egyedül szeretne lenni.
- Ambivalens (szorongó) kötődés: Azok, akik gyermekkorukban következetlen szülői gondoskodást kaptak, felnőttként szorongóan kötődhetnek. Például állandóan keresik a partnerük megerősítését és szeretetét, gyakran féltékenyek, és attól tartanak, hogy a partnerük elhagyja őket.
Párkapcsolati dinamikák:
- Túlzott igénybevétel: Gyermekkori elhanyagolás következtében felnőttként állandó figyelemre és megerősítésre lehet szükségük, ami túlzott terhet róhat a partnerre.
- Kontrolláló viselkedés: A gyermekkori bizonytalanság miatt felnőttként kontrollálóvá válhatnak a kapcsolataikban, próbálva így elkerülni a kiszámíthatatlanságot és a fájdalmat.
Konfliktuskezelési problémák
Kerülő viselkedés:
- Egy felnőtt, akit gyermekként folyamatosan megszégyenítettek vagy kritizáltak, kerüli a konfliktusokat, mert fél a konfrontációtól és a további megszégyenítéstől. Például inkább csendben marad, amikor problémák merülnek fel, elnyomja az érzéseit, és soha nem áll ki magáért.
Túlreagálás:
- Azok, akik gyermekként erőszakos vagy kiszámíthatatlan környezetben nőttek fel, felnőttként túlreagálhatnak kisebb konfliktusokat is. Például dühkitöréseik lehetnek, vagy drámaian reagálnak apró nézeteltérésekre, mert túlzottan érzékenyek a stresszre és a fenyegetésre.
Passzív-agresszív viselkedés:
- Ha gyermekkorban a közvetlen kifejezés vagy konfrontáció negatív következményekkel járt, felnőttként passzív-agresszív módon kezelhetik a konfliktusokat. Például ahelyett, hogy nyíltan kifejeznék a nemtetszésüket, inkább kerülőutakat választanak, mint például a partner szabotálása vagy a csendes bánásmód alkalmazása.
Bizalomhiány
Gyanakvás és féltékenység:
- Egy olyan felnőtt, aki gyermekként tapasztalta a szülők megbízhatatlanságát vagy hűtlenségét, gyanakvóvá válhat a párkapcsolataiban. Például állandóan ellenőrzi a partnere telefonját, kételkedik a partnere szándékaiban, és folyamatosan féltékeny.
Érzelmi falak építése:
- Azok, akiket gyermekként elárultak vagy elhagytak, felnőttként érzelmi falakat építhetnek maguk köré, hogy megvédjék magukat a további fájdalomtól. Például nem engedik közel magukhoz az embereket, tartják a távolságot, és nem mutatják ki az érzelmeiket.
Nehezen kér segítséget:
- Gyermekként megtanulhatták, hogy nem bízhatnak senkiben, ezért felnőttként nehezen kérnek segítséget vagy támogatást. Például inkább egyedül próbálnak megoldani minden problémát, még akkor is, ha ez számukra nehéz vagy káros.
A mentális egészségre gyakorolt hatások
A gyermekkori traumák számos mentális egészségügyi problémát okozhatnak felnőttkorunkban:
- Szorongás és depresszió: Az érzelmi sérülések gyakran vezetnek szorongásos zavarokhoz és depresszióhoz.
- PTSD (Poszttraumás stressz zavar): A súlyos traumák következményeként alakulhat ki, ami hosszú távú kezelést igényel.
- Alacsony önértékelés és önbizalomhiány: Az önértékelés és önbizalom jelentős csökkenése a trauma gyakori következménye. Velejárója az állandó megfelelési kényszer, mert gyermekként kialakult bennünk a „nem vagyok elég jó érzése“, azaz egy tudattalan kisebbségi komplexus.
- Szenvedélybetegségek: A traumát átélt személyek gyakran fordulnak alkoholhoz vagy drogokhoz, hogy enyhítsék a fájdalmukat. Ma már tudjuk, hogy sem az alkohol, sem a drogok nem oldják meg a problémákat.
A traumák fizikai egészségre gyakorolt hatásai
A mentális egészség mellett a trauma fizikai egészségünkre is hatással van:
- Krónikus betegségek: A tartós stressz hozzájárulhat szívbetegségek, cukorbetegség és más krónikus betegségek kialakulásához.
- Immunrendszeri problémák: A folyamatos stressz gyengítheti az immunrendszert, így az egyén fogékonyabbá válik a betegségekre.
- Alvászavarok és étkezési zavarok: A trauma gyakran vezet alvászavarokhoz és étkezési problémákhoz, mint az anorexia vagy bulimia.
A munkahelyi életre gyakorolt hatások
A gyermekkori traumák a munkahelyi teljesítményt is befolyásolhatják:
- Munkahelyi stressz és kiégés: A trauma miatt az egyén nagyobb stresszt élhet át a munkahelyén, ami kiégéshez vezethet.
- Teljesítményproblémák és önbizalomhiány: Az alacsony önértékelés és önbizalom rontja a munkateljesítményt.
- Munkakerülés és gyakori munkahelyváltás: A munkahelyi problémák miatt az egyén gyakran vált munkahelyet, vagy teljesen elkerüli a munkát.
Traumafeldolgozás és gyógyulás: Tranzakcióanalízis és Racionális érzelmi viselkedésterápia (REBT) alapjai
A gyermekkori traumák feldolgozásához számos módszer létezik, amit én leggyakrabban használok az ügyfeleimnél az a tranzakció analízis és a Racionális érzelmi terápia (REBT). Mindkét módszer nagyon hasznos, alaposan megismerhető és megtanulható. Így felnőttként nagyon jól tudjuk önmagunkat (érzéseinket és gondolatainkat) koordinálni, illetve a személyiségfejlődésünk során amibe már felnőtt fejjel vágunk bele fejlődni általuk és problémáinkat megoldani
Röviden a tranzakció analízisről
„A tranzakcióanalízis (TA) személyiség- és szisztematikus pszichoterápiás elmélet, amely a személyiség fejlődésével és a személyes változással foglalkozik. Eric Berne a tranzakcióelemzés megalapítója. A személyiség elméleteként a TA képet ad arról, hogy az emberek pszichológiailag hogyan strukturálódnak → három részből álló én-állapot-modellként ismert modellt használ fel.“ (Forrás: hu.wikipedia.org)
A racionális – érzelmi viselkesésterápiáról (REBT) röviden
A racionális emoticionlis viselkedés terápia angolul Rational Emotiv Bahavior Therapy (REBT) Alber Ellis amerikai pszichológus és pszichoterepauta nevéhez fúződik. A terápia lényege, hogy a bennünk – elsősorban gyermekkorunkban – kialakult téves hiedelmeket és meggyőződéseket segítsen felismerni és megváltoztatni. Ilyen például a „nem vagyok elég jó“, „engem mindenki bánt“, „engem mindeki úgy is elhagy“ én nem érdemlek szeretet“ típusú gondolatok és társaik.
A racionális érzelmi viselkedésterápia folyamata
- Érzelmek és gondolatok közötti kapcsolat megértése: A terápia során az ember megtanulja, hogy a gondolatai hogyan befolyásolják az érzelmeit és viselkedését. Ezáltal képes lesz jobban kezelni az érzelmeit.
- Pozitív gondolkodási minták kialakítása: A REBT segít új, pozitív gondolkodási mintákat kialakítani, amelyek segítenek jobban megbirkózni a traumával és annak következményeivel.
- Öngondoskodás és az önsegítés szerepe: Az önismeret és önfejlesztés során olyan technikákat tanulhatunk meg, amelyek hasznosak a mindennapi életünkben.
- Hosszú távú gyógyulási folyamatok és realisztikus elvárások: A REBT hangsúlyozza, hogy a gyógyulás hosszú folyamat, amely türelmet és kitartást igényel. Épp ezért nagyon fontos a türelem, a reális elvárások önmagunkkal szemben és elérhető célok kitűzése lépésről-lépésre.
Zárszó
A gyermekkori traumák felismerése és feldolgozása kulcsfontosságú a hosszú távú mentális és fizikai egészségünk szempontjából. A coaching folyamat/mentálhigiénés tanácsadás és a rendelkezésünkre álló módszerek, mint a tranzakció analízis vagy racionális érzelmi terápia hatékony eszköz lehet a gyógyulásban. Segítségükkel ki tudunk alakítani új, egészséges gondolkodási mintákat, meg tanuljuk jobban kezelni az érzelmeinket.
A gyermekkori traumák feldolgozása időt igényel és egy olyan elszánt erős akaratot, ami által ki tudunk alakítani egy olyan életet, ahol a régóta magunkkal cipelt problémák megoldódnak. Ami engem motivál azaz, amikor látom az ügyfeleimen, hogy végre szabadnak és könnyednek érzik magukat. Megszabadultak az évek óta cipelt lelki terheiktől és pozitívan tekintenek a jövőjük felé. Amennyiben Te is közéjük akarsz tartozni, le akarod rakni a terheid, és harmóniában önmagaddal és a világgal akarsz élni, ne félj segítséget kérni. Foglalj bátran egy ingyenes konzultációs időpontot, ahol megnézzük, hogy honnan indulsz és hová tudsz idővel eljutni.
